Noha a növényi rostot az emberi szervezet nem tudja megemészteni, nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Ha nem fogyasztunk belőle eleget, az élelmi rost hiánya számos egészségügyi problémát okozhat.

Napi 25-30 gramm rost - ennyire lenne szüksége egy felnőttnek. Ez kevésnek hangzik ugyan, de sokan mégiscsak ennek töredékét viszik csak be a szervezetükbe. Pedig a rostos ételek tárháza végtelen, és egy kis odafigyeléssel bárki hozzájuttathatja a szervezetét a rostokhoz.

Amennyiben az étrendünk nem tartalmaz kellő mennyiséget belőle, különböző kellemetlen tünetek, illetve súlyos betegségek alakulhatnak ki. Nem tesz jót a beleinknek, sőt, kifejezetten ártalmas a rosthiányos táplálkozás. Soroljuk a következményeket.

A leggyakoribb és legenyhébb következmény a székrekedés. Rostok hiányában a bél perisztaltikus mozgása lelassul. Nincs, ami felpuhítaná székletet, és felgyorsítaná a béltartalom az áthaladását a vastagbélen. A tartós székrekedés miatti erőlködés következménye sokszor az aranyér és a visszerek.

Gyakran alakul ki krónikus emésztési zavar a rostszegény étrend következtében. Károsodik a bélflóra, a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt, pedig elszaporodnak a kóros mikroorganizmusok, amelyek beleavatkoznak a helyes emésztési folyamatokba. De itt álljunk meg egy pillanatra. Miért károsodik a bélflóra, ha kevés rostot eszünk? Az étkezéssel elfogyasztott rostok, segítenek a bélflórát felépítő probiotikus baktériumok szaporodásában. Ha „éheztetjük” őket, számuk lecsökken, és a helyüket patogén, azaz káros baktériumok foglalják el, amik többek között puffadást okoznak.

A növényi sejtfalakat alkotó oldhatatlan rostoknak is fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. A vízben nem oldódó rostok nem erjednek meg, csupán áthaladnak az emésztőrendszerünkön anélkül, hogy változna a szerkezetük. Jótékony hatásuk abban nyilvánul meg, hogy helyet foglalnak el a gyomorban és a bélcsatornában, ezáltal telítettségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat, valamint növelik a bélsár tömegét. Kalóriát nem tartalmaznak, ezért fogyókúrázók számára kifejezetten ajánlott fogyasztásuk.

A rostok azáltal, hogy növelik a székletünk víztartalmát és tömegét, csökkentik a vastag- és végbélrák kialakulásának a kockázatát. Ha ez nem történik meg, növekszik a széklet szárazanyag-, mérgező, rákkeltő és vegyianyag-tartalma, amelyek sok időt töltenek a végbélben, így fokozva a daganatos sejtek, és a vastagbélgyulladás kialakulásának rizikóját.

Számos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az élelmi rostok csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az elhízás, a szorulás és a vastagbélgyulladás előfordulását. Késleltetik a cukor felszívódását a vérbe, növelik az inzulinérzékenységet.

Az étkezés utáni vércukorszint kevésbé emelkedik meg, javul a glükóztolerancia, ezáltal a cukorbetegek állapota is.

Forrás: HajráEgészség
Szerző: Udvari Fanni
Az eredeti cikk megtekintése